Le a pelussal

Az elmúlt kedden úgy döntöttem le a pelussal. Végre jó idő van kint - bent szóval hajrá essünk neki!

1. nap: a ruhatáruk felét elhasználták a srácok! De volt sok siker élmény is mindkettejük részéről!
2. nap: szinte egész nap a bilin ültek, nem akartak (gondolom) bepisilni, de azért fogytak a gatyák! ;)
3. nap: már nem trónolnak egész nap, sőt szólnak ha kell vagy éppen teljesen egyedül letolják a nadrágot és ráülnek a bilire! Igen csak a nadrágot, ezért az alsó nadrágot most egy kicsit száműztem! :)
4. nap: Nincs mese nagyon jól megy a dolog. Ha bent vagyunk a lakásban minden oda megy ahova kell, ha kint vagyunk az udvaron akkor már kicsit más a helyzet, de nem vészes, Rolandunknál van az, hogy elkezd neki csurogni, de már szól/szalad is és ülünk a bilire így a maradék ott landol.
5-6. nap: Ádám mindenféle rábeszélés nélkül ül a bilire van, hogy nem is szól csak utólag, hogy : anya ügyes voltam pisiltem bilibe! Roland is így tesz többször, de még előfordulnak balesetek!
7. nap: Roland többnyire szárazon ébred és az első, hogy leveteti az alvásnál használt pelust és már ül is a bilire!

Nagyon büszke vagyok rájuk! A kezdeti nehézségek, hogy megállás nélkül hol ide hol oda szaladok, anya pisilni kell, hehehe he nem is, jön de még se, kakilj bele nyugodtan stb.... valamelyik nap itt járt a barátnőm és csak röhögött, mit össze nem szaladgálok a két gyerekkel. De úgy érzem sínen vagyunk és azt nem is gondoltam volna, hogy ilyen hamar menni fog a dolog! Kezdetekben jutalom matricázás volt, majd ez elfelejtődött, mert sokkal nagyobb öröm felhajtani a wc ülőkét és megnyomni a gombot és vissza sétálni a bilivel a szobába/konyhába! Egy kicsit mondjuk zavarja őket az mikor elmegyünk sétálni, mert pl tegnap először Ádám, majd Roland is szólt hogy bilibe akar pisilni! De hamarosan orvosoljuk ezt a problémát, ahogy az alvásoknál is, hiszen már többször volt szárazon/(ici-pici mennyiségű pisivel) ébredés!

Beiratkozás - megfázás

Még április 22.-én megtörtént amitől tartottam/féltem/vártam ez pedig az óvodába való beiratkozás volt! Na nem azért, mert baj lenne vagy mi hanem csak egyszerűen furcsa - különös érzés volt. Hiszen ez annak ez előzménye, hogy hamarosan útnak engedem a srácokat a nagy idegenbe, ahol nem lesz ott az "anya"! Várom is meg nem is! Már többször voltunk bent játszani, nagyon élvezték, hosszú - hosszú percekig még csak nem is kerestek, de azért mindig a nyomukban voltam. Gondolom sok szülő van így ahogy én is, de azért csak két törpicseket viszek abba a hatalmas intézménybe. Különös - furcsa érzés lesz majd ha nem leszek velük nonstop az biztos, de erről majd szeptemberben! :)

Még apa születésnapja előtt jól megfáztam/betaknyosodtam Ádámmal együtt, pár nappal később Roland is csatlakozott! Újra előkerült a már rég nem látott orrszívó és társai, bár már tényleg rég volt rájuk szükség a kezdeti nehézségek után hamar rájöttek a fiúk, hogy kell. Rolandon elég gyorsan végig ment a folyamat, de Ádámunk valahogy nem akarta elsietni ő még ráhúzott egy hetet, így ő majdnem 3 hétig volt taknyos! De ez "is" már a múlt, mára már kutya bajuk sőt a héten már fagyiztak is a manócskáink ebben a nyárias tavaszban!