Kirándulás

Erra az "év végi" kirándulásra, pedig az utolsó utáni pillanatban feleltem igennel. Féltem, hogy nem bírják a "hosszú" utat, hogy cipelik a nagy melegben a nehéz hátizsákot, hogy messzire mennek, hogy nem vagyok ott. Szóval mindentől paráztam. DE, túléltem! :) Reggel már nagyon izgatottak voltak a manócskáim alig várták, hgy a hátukra vegyék a hátizsákot és utazzanak busszal, állatokat nézni. Szerencsére a héten uralkodó hűség is alább hagyott, kellemes idő volt. Az oviba beérve kaptak egy "angyalkás egyen kendőt" a gyerekek, hogy mindemki meglegyen és meg is maradjon! :)  Volt olyan gyerkőc aki kicsit pityergett és az előző két nap tanulságából, amikor Ádámom alig akart elváálni tőlem az ovi udvaron jobbnak láttam gyorsan leéepni, még mielött bármi történne. (nem lett). Egész délelött tiszta para voltam :) , majd déltől csak az órát lestem mikor lesz már 15 óra. Végül is 14:30 környékén már ott voltam apával csak vártuk, csak vártuk, hogy mikor gördűl be a busz. Ami 15 körül meg is történt, szállingóznak lefele a gyerekek, de törpikéink még sehol, mikor észre vették az óvónénik, hogy nagyon keresgélek, szóltak, hogy igyekeznek őket felébreszteni, de úgy bealudtak a visszaút első 5-10 percében, hogy ez kissé nehéz feladatnak bizonyult! :D Aztán végre leszállt a két kis kómás manó, akik a nap hátralévő részében borzasztó fáradtak voltak. Mesélni nagyon nem meséltek inkább másnap. Hiába (sok) nagy élmény volt ez nekik. Tehát az első kirándulás helyszíne a budakeszi Vadaspark volt!

Indulás: