Bizony úgy alakult, hogy megismerkedtünk a megyei kórházzal is! Szerdán Rolandunk olyan szinten volt tiszta takony, hogy az étel sem kellett neki vagy ha nagy nehezen lement pár falat az vissza is jött! Sajnos az innivalóval is ez történt! Végig jó kedvű volt, nem nagyon érdekelte a dolog! Másnap, csütörtökön már az a néhány falat amit lenyelt, nem jött vissza és némi folyadékot is magához vett! De ez még mindig túl kevés volt a tegnapi nappal együtt alig haladta meg a fél litert a bevitt mennyiség! Ezért úgy döntött a doktornénink jobb megelőzni a bajt (és mivel, hogy shunt-ünk is van) hát irány a megyei kórház, hogy kapjon egy kis infúziót! Az utunk oda igen kalandosra sikeredett, de végül oda értünk! Adat felvétel, véna keresgélés, vérvétel + " 7 " szétdurrantott véna, de végül is egy másik osztályról áthívott drnő elsőre sikeresen megbökte (ezek a műveletek kb. 1 órát vettek igénybe, addig üvöltött a kicsikénk). Lefektettem, majd haza jöttünk aludtunk néhány órát, majd az előző este mamáékhoz átkerült Ádámunknak vittünk ruhákat, hamit, pelust.... Aztán rohantunk is vissza Tatabányára Rolcsinkhoz, úgy készültem, hogy befekszem mellé, de az osztályon közölték, hogy látogatási tilalom van és, hogy nem mehetünk be. Hiába mondta, hogy ez már éjjel le volt beszélve és még egy órával ezelőtt is azt mondták minden rendben van! Az a néhány perc amíg a drnő intézkedett a bent maradásomat illetően örökké valóságnak tűnt! Végül maradhattam, igaz csak reggeltől estig, éjszakára át kellett mennem a szállásra! Szerencsére miután megérkeztem elfogadta az inni valót és elkezdett eszegetni is! Másnap szombaton pedig már teljes adagokat evett és annyit ivott mint még sose! Így tehát szólhattam apának, hogy jöhet is értünk! :) Sajnos haza hoztunk egy kis hasmenést (az szerencsére aznap végig is ment rajta és rajtam).
Nagyon sok kórházban megfordultunk már, de az amit itt láttam elkeserített. Egyik helyen sem álltak a gyerkőcök mellet, hogy mikor mi a bajuk. De mikor már huzamosabb ideig sírtak csak oda mentek megnézni őket ill. többször rájuk néztek! Itt? Szegény csemeték kiüvöltik a lelküket és feléjük sem néznek! Akkor láttuk csak a nővéreket (nővért), mikor etetés, gyógyszer osztás, nővérátadás ill. vizit volt! (itt jegyezném meg, hogy volt bent hasmenéses gyerek akinek gyakran kellett volna pelust cserélni, ismétlem VOLNA)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése