2014. április 19., szombat

Ismét elkezdtük

Alig vártam, hogy az egy hónapos szünet után végre nyugodtan ovizhassanak a srácok ÉS lehetőleg betegségtől mentesen. Nos ez nem került el sokáig. Az első hét végén Rolandunk olykor-olykor köhécselt, nem volt vészes, orra sem folyt, semmi más tünet. Tehát folytatjuk az ovit. Ádám kedden hajnalba kissé berekedt és köhögött párat És ennyi szépen vissza aludt- egész nap semmi. Este 10 után iszonyatos köhögés, sírás, (ugatás), Ádámunk szinte alig kapott levegőt és hirtelen a semmiből magas láza lett. Apa mentőt hívott, be kórház, gége gyulladás Croup-os rohammal (okkal). Ellátták és engem is tanáccsal, hogy mit kell tenni legközelebb. Éjszakára ott maradtunk a gyerekosztályon, másnap délelőtt haza.
Rolcsi reggel elment apával oviba, hűűű hát nagyon élvezte, hogy nincs ott a tesó, na nem mintha annyit foglalkoznának egymással mikor mind a ketten ott vannak, de ez akkor is más volt. Mint ahogy más volt csütörtökön is, mert akkor is egyedül ment bátyus nélkül, de ekkor már inkább letört és szomorkás volt. Pedig volt ám meglepi hiszen ott járt a nyuszi:


Még jó, hogy pénteken nem volt ovi, mert szegénykém ő is elkapta ezt a gége gyulladásos nyavalyát. Szerencsére sokkal jobban tűri, mint a bátyuskája. Igazi kis Turbó Diesel még ilyenkor is! :) Annyi szöszmöszölni valót találtam ki így húsvétra, de ez kicsit nálunk el fog tolódni. :) Annyira köhögnek a kicsikéim, hogy képtelenség bármit is csinálni, az evés is katasztrófa. Úgy látom Ádi már javulóban van és bízom benne öcsike is hamarosan a régi lesz. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése